Hogy miféle különbségek vannak a nemek között, számomra mindig izgalmas, érdekes téma volt. Voltam ezzel kapcsolatban már előadásokon, olvastam tanulmányokat és minden lehetséges irodalmat beszereztem, hogy megértsem magamat, s a viselkedésem biológiai, vagy éppen neurokémiai folyamatait. A pszichológiai kérdésekre választ ad Csernus, Osho, vagy Tari Annamária (stb), ám most itt egy kötet, a hormonokról, az agyban játszódó folyamatokról és hatásaikról, ami érthetőbbé, s ezáltal áthidalhatóbbá teszi a nők és férfiak közti szakadékot, vagy éppen kapcsolatot.

A könyv laikusoknak íródott, éppen megfelelő mennyiségű idegen szóval tűzdelve, de mindvégig példákkal hangsúlyozva, alátámasztva a tudományos magyarázatokat. Ezek életszerűek és érdekesek, ettől a könyv leköti az olvasó figyelmét, hiszen olyan mint egy apró novelláskötet, csak minden egyes történet utána rávilágít az agy folyamataira. Így könnyen érthetővé, olvasmányossá válik. A pszichiáter írónő 7 fejezetre tagolta a könyvet. Először megismerjük a legalapvetőbb különbségeket a férfi és női agy között, már fizikális értelemben, s ezáltal teljes képünk lesz a lány- és fiúcsecsemők, kisgyerekek viselkedésének variánsairól (miért játszanak a kislányok papásmamást, miért játszik egy kisfiú agresszívebben, vagy hogy hogyan alakul ki a verbális és mentális kommunikáció, és miként hat ez a későbbiekben). A tinédzser agy nem szorul magyarázatra, a hormonális hullámvasutak okot adnak mindenre. Ezután megismerjük a szerelmes agyat, majd annak szexuális vonatkozását. Ezt követi az anyai agy, a ragaszkodás, a mindenáron gondoskodás kémiája, majd az érző agy és a változások a termékeny időszak elmúlta után.

Ahogy olvastam, találtam megdöbbentő részeket, hogy jéé, tényleg, hát ez ilyen pofonegyszerű, ám volt amit még soha, senkin nem tapasztaltam. Olykor erős túlzásnak éreztem a tinédzserkor lefestését, hiszen sem én, sem a barátaim körében nem tapasztaltam a könyvben ábrázolt erőteljes kilengéseket. Meg amúgyis,szerintem velem nem volt olyan borzasztó ez az időszak… bár lehetséges h a szüleim más véleményen vannak.

Nem szeretem a szájbarágós pszichokönyveket, de mindenki megnyugodhat, ez nem az. Ez puszta biológia, ősi kódolás, mert akármennyit változott a világ, meg a civilizáció, a nő akkor és most is védelmet akar, géneket megfelelően életképes pártól örökíteni tovább, és kicsinyeiről gondoskodni. A párválasztás, a biztonság keresése, az anyaság mind mind a régmúlt színtiszta követelményeire vezethetők vissza.

Szó esik a női megérzésről, a tükörfilozófiájáról, amiben tényleg semmi ördöngösség nincsen.

A kötet mind a 200 oldala megéri azt az olvasásra fordítandó a pár órát, mert hogyan várjuk másoktól, hogy értsenek minket, ha mi magunk sem ismerjük magunkat, az idegeink autópályarendszerét.

Megértjük azt is, férfiszemszögből, eme információk hiányában mennyire igaznak tűnik a kijelentés, hogy a nőkkel csak a baj van. :)

Értékelés: 8/10

2010. július 6.