Anna Gavalda – Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol
Történelmi pillanat következett be, mikor egy hete (igen, egyetem alatt) befejeztem ezt a könyvet, mind a 180 oldalát, első novellájától az utolsóig. :) Novellaformája tökéletes az állandó idő- és alváshiányban szenvedők számára, nyelvezete egyszerű és könnyen felfogható, ami szintén nem elhanyagolható tulajdonság. És mivel csakazértis kerítek időt az olvasásra és annak is felettébb örülök, ha egy újságcikket elolvasok két makettleadás között, ez a könyv akármilyen is, csak jó lehet. (Eszmei értéke hatalmas.) És már beszereztem a Vigaszágat is.
Anna Gavaldával először az Együtt lehetnénk regénye által ismerkedtem meg, amit minden egyszerűsége ellenére szerettem, de nagyon.Az Amadea ötlete nyomán született cserekereskedelemnek, meg Miestasnak és Nimának hála, Gavalda-gyűjteményem újabb példánnyal gyarapodott. Hoztam Pestre, mondván 18 oldalt egyben nemár h ne legyen időm. Aztán abból lett 30. Meg 40. Egyben!
Nomár, hogy a könyvről is írjak valamit, elvonatkoztatva az olvasás örömeinek újrafelfedezésétől, megállapítandó, hogy ez a műfaj nem nekem való. Minthogy szkeptikus vagyok a nagyon kortárs irányába, könyvben, filmben, stílusban, elvárásom, hogy a művészet igazodjon, vagy legalább törekedjen rá, hogy igazodjon azokhoz a szabályokhoz, amik megkülönböztetik a hétkznapitól. Gondolok itt a nyelvhasználatra, a szófordulatokra, a viselkedésre. Mikor hangsúly gyanánt egy mozzanatra villan fel a profán, az jó. De mikor elnagyoltan, csak oda-odavetve van a történetnek több mint a harmada (tehát ez a stílus dominál), hát az úgy agyoncsapja számomra a mondanivalót, hogy jajj. Pedig Anna Gavalda jól ír. És feltételezem a fordító is ludas az ilyesmiben, mint volt a Twilight esetében. A regény, a történet, minden jó, csak a stílustól szalad ki az ember lánya a világból.
Mert minden modern, itt vabn a 21. században, történhetne velem, veled, bárkival, leheletnyi benne a turpisság, de ott van, a történetek végén piros felkiáltójelként, hogy a fikció valós lehet, vagy talán az is volt. Az érzelemközpontúság Gavalda erénye, olyan nem megszokott sztorikat összedobni, ami a modern felületesség és az emberek mélyen lappangó, létező érzelemeit hozza párhuzamba. És itt jön a feltevés, hogy talán direkt a stílus (?). Nyomot néhány novella hagyott bennem, amiket újraolvasnék, és a reakció az “aztamindenit de ott van minden a helyén”. Szóval a könyv hiába női, és csöpögős című, nem, nem a tipikus. Aki bájos modern mesét akar, az kerülje ezt, mert itt sorsdöntő pillanatműve autóbaleset van, de nem sok happy end. Tépelődés és elgondolkodás a javából, érzelem mindenhol bújtatva, semmi konkrét és mégis érted. És ez jó. Mert ez van most is. Üzenet átadva, Pest is ilyen, érzelem sehol és mindenhol.
Kell ilyen is na, jókor jött, jó időben, aki szereti az ilyesmit, az érteni fogja, aki meg nem, annak tudom Joanne Harris Bársony és keserű manduláját. Novellakupac, érzelem, kortárs. Nálam ez most egy erős közepes.
Értékelés: 5/10
Jó, h visszatértél, már hiányzott az írásod. Sajnálom, h nincs időd olvasni. Én a Duna másik oldaláról ilyet el sem tudok képzelni.:) Nem próbálkozol rövidebb könyvekkel, vagy rövidebb fejezetekre tagolttal? Egy kis pihi neked is kijár.
Dehogynem próbálkozom. :) most épp a 700 oldalas Lady Elizabeth-tel. Az írásom nekem is hiányzik, mert jajj annyi mindenről tudnék, szeretnék… :)
Viccen kívül, próbálok könnyedebb dolgokat összeszedni, most pl Vass Virág Vulévujára pályázok, meg a film kapcsán az Időutazó feleségére, meg az új Gavaldára, meg ott a két Zafón, meg még egy Ulickaja, vagy Szép Ernőtől a Lila ákác meg A jázminok illata. Rövidke gyanánt Kis hercegből csemegézek :) Igyekszem én olvasni…:)
Duna másik oldala? Hát te ilyen közel vagy? :) hűű. majd néha átugorhatnál segíteni makettezni, vagy hozhatnál át egy kis szabadidőt ;)
Szép Ernő nekem is meg van, meg az első Zafón is, csak még nem olvastam el őket.:)
Igen, ilyen közel vok.:) Mindig is ki akartam próbálni makettezni, de azt hiszem csak hátráltatnálak a munkában az ügyetlenségemmel, azzal meg csak még több szabadidőt vennék el tőled. De amint megtalálom a dolog nyitját, miként küldhetek neked szabadidőt, megteszem. Addig is várok türelemmel az írásaidra.:)
Ne add fel Gavaldát :-)) Egyébként én is belefutok olykor abba a csapdába, hogy egy jó könyv írójáról azt feltételezem minden írása jó…pedig nem. A Gavalda novellák közül nekem is volt olyan ami nem jött be, de összességében tetszett. Kiváncsi vagyok a Vigaszágra.
Jó tanulást !
szia Miestas! örülök h itt látlak:)
Neeem, nem adom fel Gavaldát :)) A Vigaszág nekem nagyon ígéretesnek tűnik, úgyhogy majd egyszer sort kerítek rá, már ott figyel a polcon :)
egyébként van, hogy egy író stílusába szeretek bele, és akkor valóban, minden műve tetszik. Viszont mikor az író újít, hogy más műfajban is kipróbálja magát, na akkor néha félresiklik az eredmény… továbbiakban reméljük a legjobbakat.:)
OFF!: http://olvasoszoba.blogspot.com/2010/09/egy-ujabb-korkerdes-egy-kis-jatekkal.html